13.fejezet

Vicky szemszöge:

2012. augusztus 25.,szombat

Nagyon jól telt el,az az egy hónap.Harryvel és velem minden rendben.Meglepő módon,sosem veszekszünk,pedig nagyon eltérünk.Sokáig szokott nálunk lenni,vagy én náluk,de nagyon ritkán van az,hogy ott is alszunk.Ezt a dolgot,viszont tényleg nem szeretném elsietni.Szeretem őt,igen. De nekem így,hogy együtt vagyunk,még az ott alvás is necces. 

Adammel eléggé eltávolodtunk. Úgy gondolja,már nincsen rá szükségem,és erősen fontolgatja,hogy haza megy Magyarországra. Nem szeretném,hogy elmenjen. Nekem ő nagyon fontos,de ő valahogy...'ellök' magától. Valami zavarja őt bennem,de nem beszél róla.

Barbival ugyan úgy vagyunk,mint mielőtt ide jöttünk. A mi kapcsolatunk túl erős ahhoz,hogy ezt bárki megszakítsa. 

Barbi és Niall is nagyon jól kijönnek. Egyre többet alszanak egymásnál,pedig Barbi elég félénk,de úgy veszem észre maximálisan megbízik Niallben. 

Én egy kicsit megváltoztam.Nem sokban,és nem jelentősen,csak,például a zenei ízlésem.Már nem kötődöm egy műfajhoz,mindent meghallgatok.
A lábam teljesen meggyógyult,de látszik a heg. Elég csúnyácska szegény..

A kapcsolatom a banda tagjaival már kevésbé volt felhőtlen.Összevesztem Zaynnel,ami egy kicsit ketté választotta a csapatot,de aztán kibékültünk. 
De most sincs minden rendben. Barbi elment beíratkozni egy iskolába,és megismerkedett egy Kate nevű lánnyal,aki mostanában elég sokat jár ide,és valamiért nem bír engem. Fogalmam nincs miért,de nem.
És most ugorjunk szombat délelőttre.Mindenkit áthívtunk hozzánk,mert Liamnak és Niallnek nem sokára születésnapja lesz,és Barbi kitalálta,hogy tartsuk meg nekik egyszerre.
Ő és Niall el is mentek ajándékot venni Liamnek.Harryvel ültünk a nappaliban,amikor csöngettek.Felpattantam és vigyorogva mentem ajtót nyitni.Mikor kinyitottam Kate mosolygott rám.Egy igencsak rövid szoknya volt rajta. De a mosolyomat nem tudta letörölni,még akkor se mikor elég megvetően nézett rám.
-Szia Kate.Barbi nincs itthon.-mondtam
-Szia.Nem baj.Megvárhatom?-kérdezte.Meglepően kedves volt.Mi lett vele? Eddig mindig flegmázott. Mondjuk én is vele,de ez nem fog változni..
-Persze.-sóhajtottam.Beengedtem,és bezártam az ajtót.Visszamentem Harryhez.Kate már ott volt... éppen meg akarta ölelni Harryt,de ő meglátott engem,és odajött.Kinyújtottam felé a kezem,ő meg szorosan átölelt.
-Baszki.-ennyit suttogott a fülembe,amiből mindent megértettem.Elengedett és leültünk a kanapéra egymás mellé.Vállára hajtottam a fejem.Kate leült velünk szembe.
-Mióta vagytok együtt?-kérdezte.Még mindig kedves volt.
-Július 15.-e óta.-mondtam
-Az jó.. -nem szólt többet.Csendesen nézte velünk a tv-t.Pedig nem ilyen.Mi lett most hirtelen vele?  -Vicky,beszélhetnénk.-szólalt meg,10 perc múlva.
-Öhm..persze.-mondtam összezavarodva és kisétáltam.Mi az amiről nem akar velem Harry előtt beszélni? Mennyi kérdésem van... 
-Na,szóval-kezdte és leültem vele szembe a lépcsőre,lazán,hozzám illően.
-Mondjad.Bár nem értem mit akarsz,mert észre vettem,hogy nem bírsz,és nem vágom miért.Semmit nem csináltam.És nem tetszik,ha valaki anélkül lenéz,hogy ismerne.Tessék,kimondtam. Utálom az ilyet.Nem tudok vele mit tenni.-kiakadtam egy kicsit,és kiadtam magamból. Még vissza fogtam magam,egy csúnya szó sem hagyta el a számat.Furcsán nézett rám.Kinyitotta a száját,majd becsukta.Vett egy nagy levegőt,és belekezdett.
-Vicky.Nekem nincs senkim. Nagyon kevés barátom van,nincs testvérem,se pasim. Neked mindened megvan.. Nagyon rosszul tudnak esni dolgok,de nem mutatom. Másnak mutatom magam,hogy ne bántsanak meg. Láttam milyen jól elvagy mindenkivel. És most őszinte leszek én is. Féltékeny vagyok rátok. Nem csak rád. Barbira is.Ugyan úgy. A különbség csak az,hogy ő elvan velem,de te el sem viselsz.-lehajtotta a fejét. Hát,ezzel engem nem hat meg,az fix. 
-Tudod Kate,két dolog van ami soha nem fog változni. Én mindig a pillanatnak fogok élni,ez az egyik. A másik meg az,hogy én úgy vagyok vele,hogy inkább utáljanak azért aki vagyok,mint szeressenek azért aki nem. Te másnak mutatod magad. Ezzel még jobban magad ellen fordítottál,hogy ezt elmondtad. És ahogy lenéztél... Kate nekem erre nincs szükségem.Visszamegyek Harryhez. Maradj,ha akarsz,csak engem hagyj békén. Na halika.- nagyon kiakadtam rá.Vannak dolgok,amiket nem tűrök el,és ő pont megtalálta az egyiket. Harry már jött utánam.Mikor oda ért megfordítottam és visszamentünk a nappaliba.
-Mi előtt kérdeznéd,továbbra sem bírom a fejét.És nem akarok erről beszélni.-ugrottam le a kanapéra.Lefeküdt mellém,és a fejét az ölembe rakta. Elkezdtem szórakozni a hajával.
-Mit veszünk Liamnek?-kérdezte
-Hát,nem tudom.Barbival mi közösen adunk valamit,amit Barbi most meg is vesz.Te meg találj ki valamit.-mosolyogtam rá
-Segítesz?-ült fel.
-Őő. Nem?-kinyújtottam a nyelvem
-Dede. Fogadunk?-vigyorgott,de már túl közel volt.
-Az kéne még nekem-és megcsókoltam.
-Khm..-zavart meg Adam.
-Szia Bátyus.Mizu?
-Vicky,én haza megyek.Egy időre,de majd vissza jövök.-már nyitottam volna a szám,hogy marasztaljam,de befogta.-Csss.Neked itt vannak ők.Nekem otthon vannak a barátaim.Ti ellesztek,de én megyek.
-Jól van.Menj.Úgyse tudlak maradásra bírni.-elmosolyodtam,de szomorúan.Adam megölelt.
-Ne legyél szomorú.Itt van neked Barbi és Harry. Nincs gond.-mosolygott rám és adott egy puszit.
-Mikor mész?-kérdezte Harry
-Szerda...-mondta és ott hagyott minket,gondolom ment pakolni.
-Nem szeret engem úgy mint régen...-sóhajtottam és legördült egy könnycsepp az arcomon.
-Vicky,ne sírj.Semmi baj.Csak egy időre megy haza.-megölelt.Az ölébe ültem és a nyakába fúrtam  fejem.Letöröltem a könnyeimet,és mosolyogtam. 
-Utálsz sírni,igaz? Utálod,ha gyengének látnak..-bólintottam. 
-Én nem ilyen vagyok.Nagyon régen sírtam utoljára. Engem nagyon nehéz megtörni.És igazából kicsit félek.Félek egyedül,itt Londonban.Oké,hogy már 16 vagyok,de Londonhoz még kevés,nagyon kevés. Hiába vagytok itt nekem. Akkor is rossz lesz nélküle. Na de elég a lelkizésből. Meddig maradsz?- mosolyodtam el,már a végére.
-Hát,már nem sokára megyek. De majd holnap találkozunk,jó?-bólintottam. Adtam neki egy szájrapuszit,és felállt. 
-Már most mész?-húztam a szám.
-Igen. Majd holnap találkozunk.Szia,Kicsim.-adott egy puszit az arcomra,és elment. Lefeküdtem a kanapéra,és néztem a plafont.Így,unalmamban elnyomott az álom.Arra keltem,hogy valaki becsapta az ajtót. Megnéztem,Kate ment el... Nem is baj. Csináltam magamnak kaját,és közben Barbi is haza ért.Elmesélte,hogy mit vettek Liamnek... hát,én konkrétan sírtam a röhögéstől.Kitalálta,hogy menjünk át a srácokhoz,aminek örültem,mert együtt leszek Harryvel. Nagyon szeretem őt. Átöltöztem,egy hátitáskába bepakoltam,ami kelhet.Átmentem Adamhez. Bekopogtam.
-Szia,Adam.Megyünk át Harryékhez.Te nem jössz velünk?-kérdeztem.Láttam rajta,hogy semmit nem fog ma csinálni,maximum pakol,de hátha.
-Nem,menjetek csak.Majd hívj ha van valami.-mosolygott,ami egy kicsit jobb kedvre derített engem is.
-Jójó. Szia Bátyus.Szeretlek!-integettem neki
-Én is szeretlek,Húgi.-Lebattyogtam Barbihoz.Szépen át sétáltunk az 1D házba,amiről nem igazán tud senki,hogy ott van.Körül néztünk,senki sem járt az utcákon.Ez is ritka pillanat...
-Szívassuk meg őket!-mondta Barbi.Kérdőn néztem rá,mire ő elkezdett sikítozni.
-Ááá, itt a One Direction!-bementünk,közel a házhoz.
-Áááá...fiúk bújjatok el rajongók-kezdett el Loui visítozni. Egyszer csak egy nagy puffanás. Louis elesett.
-Fiúk, engedjetek be mi vagyunk azok!-kiabált tovább Barbi
-Ki az a mi?-na vajon kinek van ennyi esze? Persze,hogy Louisnak...
-Te barom Barbiék azok.-monda Niall és kirontott az ajtón.Oda ment Barbihoz és megölelte. Harry is oda jött hozzám,és megölelt.Magamhoz szorítottam.
-Hogy-hogy jöttetek?-pislogott Hazza hülyén.. 
-Miért talán nem örülsz hogy itt vagyok?-elfordultam be vágtam a durcit,de csak mert tudtam mi jön ez után.Maga felé fordított.
-Neked mindig örülök.-csókolt meg. Olyan aranyos volt. De nem úgy,mint akkor szokott amikor kettesben vagyunk.Gondolom kicsit zavarta,azért hogy ott vannak körülöttünk.
Bementünk,twistereztünk,amit Niall nyert.. Aztán mi Barbival elkezdtük felvenni a cipőnket, mivel nem kérték,hogy maradjunk úgy gondoltuk megyünk.De ez utolsó pillanatban csak megkérdezték,és maradtunk.Felmentünk Harryvel a szobájába.
-Ééés mit fogunk csinálni?-húzogatta a szemöldökét.
-Csúnya dolgokat tuti nem.-adtam egy puszit az arcára és lefeküdtem az ágyra.Harry előszedett egy papírt és elkezdett firkálni.
-Én is!-mondtam és elvettem tőle. Lerajzoltam neki egy cuki sünit. Régen mindig azt rajzolgattam. 
-De jó. Rajzolsz még?-meg se várta a válaszom,már ment is papírért.
-Istenem.Figyuka én nem tudok rajzolni.-sóhajtottam.
-Nem baj,akkor írd le ami a fejedben van.
-Ezt most,hogy érted?-én éppen tudtam mire gondol
-Mondjuk melyik szám jut először eszedbe?-mosolygott édesen. Hogy én mennyire imádom ezt a mosolyát.
-'middle finger up to the sky'-kezdtem el énekelni.Tudni kell rólam,hogy nekem nagyon rossz hangom van.Harry a homlokát ráncolta.
-Kicsim,legközelebb írd le,majd elolvasom,jó?- hülyült
-Óóó,te.-kapott egy pofont,de persze csak hülyülésből. Megcsókolt.Felültem az ágyon és bemásztam az ölébe.Egyik kezem a vállán pihent,míg a másikkal a haját túrtam.Imádom a haját. Egyszer csak eltávolodott,teljesen váratlanul.
-Na rajzolsz még?-kérdezte aranyosan.
-Persze...rajzolok.-már vettem a kezembe a papírt és a tollat mikor Barbi berontott a szobába.
-Bocsi, kicsit beszélhetnénk?-nézett rám ijedten...történt valami.Átmentünk a fürdőbe.
-Mi ez a rémült fej?-kérdeztem,mikor beértünk
-Az hogy Niall már...érted, de én azt mondtam neki hogy még nem akarok. És mi van ha most ez miatt szakít velem?-..nagyon szereti Niallt és most ilyen hülyeségen aggódik. Nem úgy ismerem Niallt,hogy ez miatt szakítana vele.
-Ha szeret, akkor kibírja, ha nem bírja ki-kerestem a megfelelő szót-akkor így járt. De ne legyél hülye! Szeret és nem fog ez miatt elhagyni.-megöleltem őt.Tudtam,hogy ezt kell tennem.Megnyugodott kicsit és vissza ment Niallhez,én meg Harryhez.
-Mi a baj?-kérdezte mikor leültem mellé.
-Nincs baj. Csak Niall tempója kicsit gyors Barbinak.-magyaráztam neki.Azt hiszem megértette.
-Én nem fogok...-nem hagytam,hogy magyarázkodjon. 
-Harry,már kismilliószor megbeszéltük.Kuss,jó?-mosolyogtam rá gonoszan.
-Kuss? Mi az,hogy kuss?Jólvan Vik,jólvan.-játszotta a sértődöttet.Gyorsan elmentem fürdeni,kulcsra zártam az ajtót,és gyorsan letusoltam.Mikor visszamentem Harry az ágyon feküdt és a telefonjával szórakozott.
-Te nem mész fürdeni?-kérdeztem.Ledobta a telefonját... vagyis az enyémet.
-Héé,te mit csináltál a telómmal?-puffogtam. Mit a frászt művelt vele?
-Csak átküldtem magamnak 1-2 képet.-adott egy puszit.
-Na,még jó hogy nincs rajta rólam meztelen kép...-markoltam meg a pólóját. Ki kerekedtek a szemei.
-Miért,máshol vannak?-húzódott széles mosolyra a szája.
-Hmm,lehet.-felemelt és úgy tartott meg,hogy a fenekemet fogta.Megcsókolt,hevesen. Imádtam,mikor ilyen. Egyszer csak hirtelen lerakott.Meglepve néztem rá.
-Most mivan?!-kérdeztem,és lehuppantam a babzsákra.
-Semmi,csak nekem most gyorsan el kell menni fürdeni-full vörös volt a feje. Leesett,hogy mi van és kitört belőlem a röhögés. Mire ő a középső ujját mutatta.
-Na inkább menjél fürdeni.-fogtam vissza egy kicsit a röhögést.Mikor kiment tovább folytattam. Már egy ideje elment,mikor Louis bejött a szobába. 
-Szia Vi..-mondta volna,de orra esett a küszöbben. Úgy elkezdtem rajta röhögni,hogy már fájt a hasam.
-Szi-i-a L-o-u-u-i.-mondtam nevetve.Felállt és elkezdett nevetni saját magán.Lépett kettőt és belerúgott az ágyba.Ezen én már annyira nevettem,hogy felborultam a babzsákkal együtt. Harry bejött a szobába és azt látta,hogy mi ketten a földön fekszünk,és már sírunk a röhögéstől.
-Hát itt meg mi a f@szom történt?-pislogott. Szegény,olyan értelmes fejet vágott,és mégjobban elkezdtem nevetni.Louis is sírt már.
-ZAAAYN.-ordibált Harry. Hallottam,hogy Zayn futva jön.
-Mi történt?-nézett ő is értelmesen.Ez még jobban meggátolt abban,hogy abbahagyjam a röhögést.
-Fogalmam sincs,de vidd el innen Louist,vagy az életben nem fogják abbahagyni.-Zayn felkaparta a földről Louist és elvitte.Én nagyjából 10 perc után lenyugodtam és lefeküdtem Harry mellé.
-Na,most,hogy lenyugodtál.Elmeséled mi a történt?-kérdezte és ölébe vont. 
-Persze! Louis be akart jönni,de elesett a küszöbben,aztán felállt és belerúgott az ágyban,szóval megint a földön landolt,amin én már annyira nevettem,hogy elestem a babzsákkal együtt.-így ahogy elmeséltem neki,ő is röhögött rajta. Aztán elálmosodtam,egyik pillanatról a másikra.Harry még nézte a tv-t,de én az ölében elaludtam. 

Barbi szemszöge:

A nyár tökéletesen telt. Niallel azóta is nagyon jól "elvagyunk". Mindennél jobban szeretem őt. Egyszer összevesztünk, de nem nagy veszekedés volt, csak azon összekaptunk hogy ki eszi meg az utolsó szendvicset. A szüleim is tudnak már róla. A nyilvánosság még rólam, és Vickyről sem tud. Próbáljuk minél tovább húzni. Nem szeretném hogy a rajongók és a riporterek körbevegyenek minket. Egy interjún már megkérdezték Niallt hogy van-e lány most az életében, és ő azt mondta hogy igen, de többet nem fog róla mondani, és azóta nem kérdezték róla. Egy kép már volt az újságokban, ahol én éppen kapucnival a fejemen, Niallel kézenfogva sétálok, de azon nem látszódott semmi belőlem úgyhogy megnyugodtam. Beiratkoztam egy középiskolába. Leteszem az érettségit, aztán majd még elválik hogy mi lesz. Beadtam a jelentkezésemet táncra is. Magyarországon is szinte minden órán ott voltam. Beiratkozásnál találkoztam egy kedves lánnyal, akivel nagyon jóba lettem. Kate a neve, hosszú, sötétbarna haja, zöld szeme van. Csinos lány. Vickyvel valamiért nem nagyon jönnek ki, ami egy kicsit zavar engem. Vicky sokkal jobb barátnőm, de Katet is kedvelem és jóba vagyunk, úgyhogy nem szeretnék egyikőjükkel sem rosszban lenni. Habár, Vicky mostanában célozgat rá hogy elég sokat vagyok vele. Na de mindegy. Csak megoldódnak a problémák. Most lesz Liam, nemsokára pedig Niall szülinapja. Kitaláltam hogy tartunk majd nekik egy közös bulit, szeptember elején. Most hogy eszembe jut, még ajándékot is kell neki vennünk. Szerintem vagy valami teknősöset vagy, ToyStorys dolgot kap. Még majd megálmodom.
-Niall!-mentem le a konyhába.
-Hmm?-mondta teli szájjal.
-El kellene már menni ajándékot venni Liamnek.
-Jójó oké, de ezt még meg eszem.-miközben megette én átöltöztem.
-Szerinted milyen ajándékot vegyek neki?-kérdeztem.
-Vegyél neki...-elgondolkozott-nem tudom mit. Majd ha bent leszünk a boltban akkor meglátjuk.-mondta. Elmentünk a város legnagyobb bevásárlóközpontjába. Sétálgattunk Niallel a boltok előtt, mikor én hangosan elkezdtem nevetni.
-Mi van? Szétszakadt a nadrágom, vagy maszatos vagyok vagy mi?-értetlenkedett Niall.
-Nem. Azt találtam ki, hogy Liamnek kellene venni egy, khm- megköszörültem torkomat- egy guminőt.-Niall hangosan elkezdett röhögni.
-Oké, és adjuk neki úgy mintha csak azt kapná és majd csak utána adjuk oda az igazi ajándékát.-mondta még mindig röhögve.
-Imádlak te bolond!-mondtam és megcsókoltam. De nem tartott sokáig, mert feleszméltem, hogy akárki megláthat minket, és abból nem sülne ki semmi jó.
*Vásárlás után*
Niall és Kate és Harry is elmentek haza.
-Nézd ezeket vettem Liamnek. ToyStorys plüssök, és egy póló. Akkor ezeket adjuk közösen jó?-kérdeztem Vickytől.
-Tökéletes.-mondta kezeit összedörzsölve. Elmeséltem neki a guminős részt. Alig bírta abbahagyni a röhögést.-Nem megyünk el a srácokhoz?-kérdezte.
-De elmehetünk. Szerintem vigyünk pizsit, mert a srácok úgyis kiharcolják hogy aludjunk ott.
-Na az biztos.-felmentünk. Bepakoltunk 1-1 táskába. Átöltöztem, mert leettem a másik ruhámat.

Hívtunk egy taxit. Nem szóltunk a fiúknak hogy jövünk, meglepi lesz. Csöngettünk. Van egy leselkedő az ajtónál, hogy megnézzék ki keresi őket. Elbújtunk, hogy ne lássanak minket.
-Ááá, itt a One Direction!-kezdtünk el sikítozni.
-Áááá...fiúk bújjatok el rajongók-ordított Louis majd hallottuk hogy zakózik egy nagyot. Mi csak röhögtünk rajta.
-Fiúk, engedjetek be mi vagyunk azok!-mondtam.
-Ki az a mi?-kérdezte Louis.
-Te barom Barbiék azok.-mondta Niall és kinyitotta az ajtót.
-Szia.-jött oda hozzám és megölelt. Vickyék is így tettek.
-Hogy-hogy jöttetek?-kérdezte meglepve Harry.
-Miért talán nem örülsz hogy itt vagyok?-kezdett el durcizni Vik.
-Neked mindig örülök.-csókolta meg Vickyt. Elmosolyodtam rajtuk. Olyan aranyosak együtt. Bementünk a nappaliba.
-Liam hol van?-kérdeztem.
-Daniellel van.-mondta Niall.
-Nem twisterezünk?-kérdezte Zayn.
-De!-mondta mindenki egyszerre. Harry behozta a, és lerakta a nappali üres részére.
-Én leszek a játékmester!-mondta Louis. Elkezdtünk játszani. Már fél órája játszottunk de még mindig nem esett ki senki. Még negyed óra múlva, már csak Niall és Harry maradtak. Vickyvel a "pálya" széléről szurkoltunk nekik. Végül Harry már nem bírta tovább és elesett, mire Niall örömtáncba kezdett. A délután többi részében elhülyültünk. Liam is hazaért. Ők az én idiótáim. Egyre jobban szeretem a hülye fejüket. Már éppen a cipőnket húztuk. Mentünk volna haza, mikor Niall megszólalt.
-Nem maradtok itt?-nézett rám bociszemekkel.
-Vártam már mikor kérdezed meg.-átöleltem. Felmentünk a szobába. A táskámban volt a telefonom, persze a legallján. Elkezdtem keresgélni, és véletlen kitúrtam egy pólót.
-Szóval te ezt előre tudtad?-kérdezte.
-Ühüm.-mosolyogtam rá.
-Mindjárt jövök.-adott egy puszit a homlokomra, majd elment. Halkan lesurrantam a lépcsőn. Megakartam ilyeszteni, de meghallottam ahogy Liammel beszélget. Tudom hogy nem szép dolog hallgatózni, de én nem bírtam ki.
-Tudom hogy azt mondtam hogy én esküvő előtt nem akarok, de nem bírom ki. Én nagyon szeretem őt. Na mindegy, visszamegyek hozzá, majd még dumálunk. Köszi hogy meghallgattál.-mondta.
-Mire valók a barátok?-majd lépteket hallottam felém. Gyorsan bebújtam a mellettem lévő fürdőszobába, és megvártam hogy elmenjen, majd felmentem.
-Hol voltál?-kérdezte.
-Ömm..WC-n.-mondtam.-Elmegyek fürdeni, mindjárt jövök. 10 perc alatt végeztem is. Mikor kimentem,Niall felkapott, és megcsókolt. Vagyis nem csók volt, hanem vad smárolás. Elvitt a szoba másik felében lévő ágyhoz, majd lerakott. Még pár percig folytattuk mikor benyúlt a pólóm alá, és levette rólam.
-Niall. Én még nem szeretném..-mondtam kicsit hátrébb húzóckodva, majd pólóm után nyúltam.
-Sajnálom, csak..elragadott a hév.-mondta.
-Én sajnálom.-felkaptam a pólóm, és átszaladtam Harry szobájába Vickyhez. 
-Bocsi, kicsit beszélhetnénk?-mondtam Vickyre nézve, majd intettem a fejemmel hogy jöjjön ki. Bementünk a fürdőszobába. Valamiért mindig ott tudunk csak zavartalanul beszélgetni.
-Mi ez a rémült fej?-kérdezte zavartan.
-Az hogy Niall már...érted, de én azt mondtam neki hogy még nem akarok. És mi van ha most ez miatt szakít velem?-rémültem meg.
-Ha szeret, akkor kibírja, ha nem bírja ki-itt elgondolkozott-akkor így járt. De ne legyél hülye! Szeret és nem fog ez miatt elhagyni.-átölelt. A legjobbkor. Már kezdtem magamat elhitetni hogy szakít velem. De ez hülyeség. Vicky, a komolytalan bolond, imádnivaló lány, mégis amikor kell a legkomolyabb. Ezért szeretem őt. Jójó, tudom hogy ez most nyálas egy kicsit, de ez az igazság. Visszamentem Niallhoz a szobába. Ott ült az ágyon kibámulva az ablakon. Leültem mellé, és vállára hajtottam a fejem.
-Nem akartam hogy..-mondta hadarva.
-Cccsst!--szóltam közbe.
-De..
-Ccsstt!
-De..-szájára tapasztottam számat hogy befejezze.-Jólvan mostmár csöndben maradok.-nézett rám übercukin.-Elmegyek fürdeni én is, mindjárt itt vagyok.-mondta és bement a fürdőbe. Lefeküdtem az ágyra, bekapcsoltam a TV-t, majd egy idő után elnyomott az álom.

12.fejezet

Barbi szemszöge:

Reggel 8-kor keltem. Mindenki aludt még, felöltöztem és elmentem boltba. Nagyon jó hangulatom van most. Útközben sok mindenen gondolkoztam. Beértem a boltba. Vettem sok zsemlét, hogy csináljak belőle szendvicset a strandoláshoz. Mire hazaértem már Vicky és Adam is fent voltak.
-Szép jó reggelt drága angyalbögyörőim-húzogattam meg arcukat, úgy mint ahogy az öreg nénik szokták a kisgyerekeknek.
-Mit szívtál?-értetlenkedett Adam.
-Hagyd rá. Jó kedve van.
-Niall?
-Az.-mondta reggeli morcosságával Vik. Csak mosolyogtam tovább, és elkezdtem csinálni a szendvicseket.
-Csinálj légyszíves nekem is-kérlelt Adam.
-Nekem is!-folytatta Vicky. Csináltam nekik is, és 10 másikat. Felmentem a szobámba és felúztam a bikinimet.

Egy táskába beleraktam a szükséges dolgokat, felhúztam egy farmer rövidnadrágot, és egy kék felsőt. Lementem vissza a többiekhez. Ők még mindig ettek úgyhogy kimentem Gombóchoz. Ő a szokásos 'Hurrá elmúlt az éjszaka és megintlátlak' nézést és szaladást csinált.
-Gombócoló!-becéztem. Mindig is hülye beceneveket adtam neki.-Képzeld ma megyünk a tengerpartra, és jössz te is velünk.-beszéltem hozzá. Mindig is azt mondtam és fogom is mondani hogy a kutyák megértik amit mondunk. Miután kikutyáztam magam Vicky és Adam is "harcidíszben" álltak. 
-Melyik fürdőruhádat húztad fel?-kérdeztem tőle.
-Az amerikai zászlósat.

Erre gondolt.
-És te?-kérdezett vissza.
-A kéket. 10 lesz tíz perc alatt úgyhogy mindjárt itt lesznek.- mondtam. Még legalább negyed órát vártunk mire megjöttek. Kimentem Gombócért, felvettem a cuccaimat és kimentem a srácokhoz. Niall és Harry kiszálltak az kisbuszból a többiek pedig az ablakokon keresztül integettek.
-Sziasztok.-köszöntem és odamentem Niallhoz.
-Szia.-köszönt majd megcsókolt.
-Óóó.-szólt mindenki egyszerre, majd Harry is odament Vickyhez és adott neki egy puszit. Beszálltunk a többeikhez.
-Helló-köszöntünk majd elindultunk. Lou vezetett mellette Liam. Hátul 6 személynek volt hely. Én az ablak melett,az ölemben Gombóc, mellettem Niall ő mellette pedig Zayn. A velünk szembenlévő üléseken pedig Harry Vicky és Adam csücsültek. 
-Nagyon csöndben vagytok. Ugye nem valami rossz dologgal szenjezitek ott a hátsó sort?-idétlenkedett Louis.
-De persze, csakis.-mondta Vik.
-Igen. Most szentségtelenítettük meg az ülést.-mondtam a szemeimet forgatva.
-Akkor máris befejezhetitek mert megjöttünk.-mondta Liam jókedvűen. Egyre jobban bírom a hülye fejüket. Azt tudtam hogy normálisak, de hogy ennyire. Na mindegy. Kiszálltunk, és egyenesen a part felé vettük az irányt. Egy árva lélek sem volt ott, ami gondolom direkt volt. Homokos part, tiszta víz. Egy stég volt a vízben. Leterítettünk pár plédet a homokba. A fiúk és Vicky egyből bementek a vízbe. Én szaladtam egy kört Gombóccal, bementem úsztam vele egyet, kikötöttem a stég elejére hogy betudjon menni a vízbe is, és árnyékban is legyen. Felmentem a stégre és onnan gyönyörködtem a kilátásban.
-Gyere ide.-szólt Niall a hátam mögül tárt karokkal. Oda mente hozzá mire ő megfogott és beledobott a vízbe. Kb. 2 méteres lehetett a víz. Niall csak röhögött. Visszamentem a stégre magamhoz húztam és mikor szánk összeért volna belelöktem a vízbe, és utánaugrottam. Kicsit a víz alatt maradtam, hogy keresgéljen egy kicsit. Mikor feljöttem láttam Niall kétségbeesett tekintetét. Derekamnál fogva kicsit közelebb húzott magához és megcsókolt.
-Ez az előbb el maradt-mondta egy imádnivaló mosoly kíséretében. Amikor még "csak" rajongó voltam az ilyenektől kellett engem felmosni a padlóról. Most hogy élőben látom,...még mindig ugyan az a helyzet.-Kimegyünk enni?-kérdezte.
-Aha.-kiúsztunk a partra, elővettünk 1-1 szendvicset és leültünk. Miután megettük Niall visszament a vízbe Vik meg kijött. Kint maradtam vele beszélgetni.
-Hogy összehaverkodott Adam a srácokkal.-mondtam.
-Igen. Ennek örülök is. Hülyék jól kijönnek egymással.-mondta nevetve.
-Ezért vagyunk mi is barátnők.-nevettem vele.-Visszamegyünk?
-Aha-majd berohantunk a vízbe. Nagyon szeretek úszni, ezért Niallel bementünk úszni. Elég messze voltunk a parttól, mikor megálltunk.
-Niall figyelj. Mivel most kezdem a középiskolát, ezért szeretnék, normális középsulis lenni. Szóval,titokban kéne tartanunk a nyílvánosság előtt a kapcsolatunkat. Remélem ezt megérted.
-Igen persze.-mondta együttérzően.
-Köszönöm!-mondtam és közelebb úsztam hozzá és megöleltem. Még pár percig elidőztünk egy kicsit mikor sikítást hallottam. Vicky sikítását. Nem afféle volt mint ha meglát egy pókot vagy hasonló. Bajt jelentett.
-Baj van.-mondtam Niallnek majd elkezdtem gyorsúszásban úszni a part felé. Ahogy partot értem egyből rohantam a cuccaink felé. Mindenki ott volt. Vicky a lábát fogva ült a pléden, Harry fejét fogva kérdezgette Vickyt hogy-Fáj? Nagyon fáj?- Liam és Adam Vicky lábával foglalkozott, Louis pedig Zanynen aki a vértől rosszul lett. Odaszaladtunk hozzájuk.
-Mi történt?-kérdeztem, mikor megláttam Vik vérző lábát.
-Semmi csak beleléptem egy üvegbe.-mondta nyugodtan.
-Csak? Nézd meg, vérzik. Érted, vérzik?!-aggodalmaskodott Harry.
-Maradj már nyugton. Élek még, semmi bajom, csak egy kicsit vérzik. Mindjárt kihúzom az üveget aztán nem lesz semmi bajom.
-Nem azt már nem. Elviszünk egy orvoshoz, majd az kiveszi.-mondta Harry és el is kezdett pakolászni.
-Harry tényleg nyugodj le. Amúgy meg tényleg el kéne vinni orvoshoz, mert lehet hogy még tetanuszt is kapsz.-mondta Adam. 
-Hurrá.-mondta nagy lelkesedéssel Vicky. Összepakoltunk, Niall hozta Gombócot és beültünk a buszba. Louis a legközelebbi kórházhoz vezetett. Gombit nem vihettem be, úgyhogy őt kint hagytam az autóba. Besegítettük Vickyt a kórteremhez, amihez küldtek minket. Mi kint maradtunk Vicky pedig bement. Negyed óra múlva már ki is jött.
-Kész is vagyok! De ezt még pár napig használnom kell.-mutatott keze alatt csücsülő mankójára.
-Jézusom! Komolyan? Hát, de...de nem is volt ilyen súlyos. Komolyan nem bírom tovább ezt a streszt.-kezdte megint Harry.
-Louis állítsd le valahogy.-mondtam.-Amúgy mi volt bent?
-Asztal, szék, szekrény.-mondta Vik mire félbeszakítottam.
-Nem úgy te idióta. Mit csinált a doki veled? Mit mondott?
-Hát annyi hogy kiszedte, nem szabad sokat lépkednem azon a lábamon mert a seb akkor nem tud begyógyulni, be kell kötözni. Ja és Adam. Kaptam tetanust.-húzta félre a száját.
-Gyere had segítsek.-tört elő a lovag Hazzából. Fiúk hazavittek minket. Niall és Harry maradtak nálunk.



Vicky szemszöge:

Csak addig maradtam a srácoknál,amíg Niall el nem vitte Barbit. Előtte megkérdezte,hogy mi az amit Barbi szeret. Milyen virágot,meg ilyenek.Aztán Harry haza vitt,rá egy fél órára megjött Adam is,de nem volt beszédes kedvében,úgyhogy inkább elment letusolni. Mire kijött Barbi is haza ért. Elmesélt mindent. Niall nagyon aranyos,jó lenne ha engem is meglepne valaki ilyennel. Illetve nem teljesen ilyennel,mert én annyira nem szeretem a romantikus dolgokat. És annyi érzés kavargott bennem. Fogalmam nem volt mit érzek,és mit kéne tennem. Egyik pillanatban azt éreztem,hogy össze akarok vele jönni,nem akarok több bizonytalanságot,őt akarom...A másik pillanatban meg még várni akarok vele. 
Barbi felhívta Niall-t és megbeszélték,hogy másnap elmegyünk a tengerpartra. Felmentem a szobámba előszedtem a pizsamám és egy törölközőt,és átmentem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam,felvettem a pizsim,megmostam a fogam,és visszamentem a szobámba. Bekapcsoltam a tv-met,beállítottam,hogy egy óra múlva kikapcsoljon.Hamar elaludtam.
Reggel fél 9-kor keltem fel. Lementem a konyhába,Adam is ott volt.Barbi is megérkezett két nagy szatyorral a kezében.
-Szép jó reggelt drága angyalbögyörőim-jött oda és csípkodta meg az arcunkat. 
-Mit szívtál?-pislogott rá Adam. Ő még nem ismeri...
-Hagyd rá. Jó kedve van.-mondtam neki
-Niall?- világosodott meg Adam
-Az.-mondtam a szokásos reggeli hangnememben.Barbi kirakta a hozzávalókat a szendvicsekhez. 
-Csinálj légyszíves nekem is-kérte meg Adam
-Nekem is!-néztem rá boci szemekkel. Megcsinálta nekünk,mi meg megettük. Felrohantam a szobámba,és előszedtem az Amerika zászlós fürdőruhám. Felvettem és rá egy rövid nadrágot,meg egy trikót.Átmentem a fürdőszobába és összefogtam a hajam,ami nálam ritka,de most fürdeni megyünk. Egy táskába még gyorsan beledobáltam a szükséges dolgokat. Mire lementem,már itt voltak a srácok is. Adam kezet fogott mindegyikkel,Barbit rögtön lesmárolta Niall. Harry odajött hozzám,és adott egy puszit az arcomra,majd beszálltunk a kocsiba.Az utat végig hülyültük. A parton nem volt senki. Leterítettem egy törölközőt,leraktam rá a táskámat,és levettem a ruháimat. Leültem a tenger szélére,hogy éppen csak hozzám értek a hullámok.Louis oda jött mellém.
-Nem jössz beljebb?-kérdezte. Válasz képpen,csak felé nyújtottam a kezem,ő meg felhúzott. Oda mentem Harryhez.A víz nagyjából mindent eltakart,alig láttam valamit a felsőtestéből,de azért elnézegettem,amit ő is észre vett...
-Na mi van?-vigyorgott rám önelégülten
-Baszódj meg.-mondtam,és bemutattam neki,majd lementem a víz alá,hogy ne lássa,hogy elvörösödtem.Lent maradtam egy darabig,majd feljöttem,de nem láttam Harryt. Majd két kezet éreztem a derekamon.Megfordultam,és Harry állt ott. Körül néztem,és azt láttam,hogy mindenki el van foglalva,senki nem figyel ránk.Közel hajoltam Harryhez és megcsókoltam. De ez már nem olyan csók volt mint az eddigiek... Ez már nyelves csók volt,amit én kezdeményeztem. Felemelt,hogy ne kelljen nyújtózkodnom. Lábaimat a dereka köré csavartam,hogy könnyebb legyen neki tartani. Nem tartott sokáig a csók...sajnos. Lerakott és megpillantottam Louist kb. 6 méterre tőlünk. 
-Ejnye fiatalok.Csak eldönteném a helyetekben,hogy akkor most mi is van...-kacsintott,majd tovább ment,ki a partra.
-Igaza van.-Fordította a fejemet maga felé Harry.- Mi van most velünk?
Elgondolkodtam. Miért várnék? Hiszen ha tényleg lehet tartós kapcsolat,akkor mindegy mikor kezdjük. Ha meg nem lesz az legalább,amíg együtt voltunk addig élveztem. Gondolkodtam még egy kicsit a válaszon,és végül ezt mondtam:
-Ha ezt máshogy kérdezted volna meg,igen lett volna a válaszom.-mosolyogtam rá,mire felcsillant a szeme. Gondolkodás nélkül válaszolt.
-Vik,lennél a barátnőm?-tette fel a kérdést
-Igen!-mondtam,mire megölelt.Szorosan tartottuk egymást. Aztán hirtelen elengedett.
-Mi a baj?-néztem rá ijedten
-El kéne mondanunk a többieknek,nem?-fogta meg a kezem.
-De...-először nem akartam
-Légyszii-nézett rám édesen. 
-Jó,mondjuk.-adtam meg magam. Elindultunk kifele. Már majdnem kiértünk a partra,mikor fájdalmat éreztem a talpamban. Felsikítottam. Harry idegesen állt meg.
-Vik,úristen,mi történt?-kérdezte Liam,aki közben berohant a vízbe
-Elvágta valami a lábam.- nyöszörögtem-Elvágta? Még benne van a talpamba...- kicsordult egy könnycsepp a szememből.Adam felkapott és kivitt. Lerakott az egyik törölközőre. Még fájt,de már nem annyira. Egész jól tűrtem.Zayn viszont rosszul lett a vértől,úgyhogy Louis el kísérte őt onnan.Harry idegesen járkált Adam és Liam a lábam nézték.
-Kórház járat lesz,Hugi.-fogta meg a kezemet Adam.Nem akartam kórházba menni...Közben Barbi és Niall is kirohantak a vízből.
-Mi történt?-kérdezte Barbi,ahogy oda értek
-Semmi csak beleléptem egy üvegbe.-mondtam.Próbáltam a nyugodt arcomat mutatni,hogy ne aggódjanak. Adam tudta,hogy utálom ha valaki nagyon aggódik értem,ezért maradt ő is nyugodt.
-Csak? Nézd meg, vérzik. Érted, vérzik?!-pattogott Harry
-Maradj már nyugton. Élek még, semmi bajom, csak egy kicsit vérzik. Mindjárt kihúzom az üveget aztán nem lesz semmi bajom.-mondtam miközben megforgattam a szemem
-Nem azt már nem. Elviszünk egy orvoshoz, majd az kiveszi.-mondta még mindig idegesen Harry és elkezdett pakolni.
-Harry tényleg nyugodj le. Amúgy meg tényleg el kéne vinni orvoshoz, mert lehet hogy még tetanuszt is kapsz.-mondta Adam és ő is elkezdett pakolni.
-Hurrá.-mondtam flegmán. Összepakoltak és segítettek beülni a kocsiba. Az utat végig ültük csendben. Mikor megérkeztünk a kórházhoz Niall előre rohant és megkérdezte hova kell mennünk.Elmagyarázták neki,hogy hol a sürgősségi. Adam az ölében vitt.Ilyenkor csak nála érzem magam biztonságban.Bevitt a kórterembe,majd kiment.
-Jó napot!-mondta az orvos
-Képzelheti mennyire jó..-motyogtam
-Tessék?-nézett rám felvont szemöldökkel
-Semmi.Szóval mit kezd a lábammal?-kérdeztem,mire elkezdte nézegetni.
-Hát először is kap egy tetanuszt és kiszedjük ezt az üvegdarabot.-mondta majd elkezdte kihúzni. Fújt rá valami spray-t,gondolom érzéstelenítő,és kihúzta.Kicsit fájt,de kibírható volt.
-És most kitakarítjuk a sebet.-mondta és elkezdte.Nem néztem oda.Ezzel is hamar végzett. 
-És most bekötözöm.-mondta és elkezdte betekerni.-Mivel nem kéne,hogy rálépjen egy darabig,azért most megkapja ezt.- vette el a nővértől a mankót.
-Ne már,muszáj ezt?-nyafogtam
-Igen.-mondta az orvos ellentmondást nem tűrő hangon.-Egy hét múlva jöjjön vissza.
-Oké.-adtam meg magam. Felálltam és kibicegtem. Irtó érzés volt azokkal járkálni.A nővér kinyitotta nekem az ajtót.El se köszöntem..
-Kész is vagyok! De ezt még pár napig használnom kell.-mondtam mikor kiértem.
-Jézusom! Komolyan? Hát, de...de nem is volt ilyen súlyos. Komolyan nem bírom tovább ezt a stresszt.-kezdte el megint a hisztit Harry
-Louis állítsd le valahogy.-mondta Barbi-Amúgy mi volt bent?
-Asztal, szék, szekrény.-kezdtem el sorolni,de Barbi félbe szakított
-Nem úgy te idióta. Mit csinált a doki veled? Mit mondott?
-Hát annyi hogy kiszedte, nem szabad sokat lépkednem azon a lábamon mert a seb akkor nem tud begyógyulni, be kell kötözni. Ja és Adam. Kaptam tetanuszt.- görbítettem le a számat
-Gyere had segítsek.- jött oda hozzám Harry.Adam csak mosolygott azon,ahogy segített nekem.Haza vittek minket a fiúk.Rengetegszer elmondták,hogy vigyázzak magamra,meg ilyenek,majd elmentek.
-Bátyus,ugye tudod,hogy nem akarok ezekkel járkálni.-sóhajtott egyet,majd oda jött felemelt és bevitt. A mankót Niall hozta utánunk. 
-Hova vigyelek?-kérdezte.Olyan aranyos bátyusom van. Nagyon szeretem őt.
-A nappaliba-vágta rá helyettem Barbi.-Még dumálunk ott.
Adam bevitt a nappaliba,és letett a fotelba.
-Ne oda!-kiabált Harry. Értetlenül pislogtam rá.
-Miért ne? Mi a baj?-kérdeztem
-Így nem tudok melléd ülni.-mosolygott. Én is vigyorogtam.
-Most mit vigyorogtok,mint Horthy lova a fagyos tökre?-mondta Barbi magyarul.Elkezdtem rajta nevetni.
-Mit mondott?-kérdezte Niall.Ő is nevetett,bár fogalma nem volt mit mondott.
-Semmi,csak azt kérdezte mit nevetnek,vagyis mosolyognak,ami engem is érdekelne.-mondta Adam és kérdőn nézett rám.
-Jójó.Elmondom.Szóval,mielőtt elvágtam a lábam... akkor azt készültük elmondani nektek,hogy...hát szóval mi összejöttünk.-mondtam ki és elvörösödtem.Barbi elkezdett sipítozni,majd oda jött és megölelt mindkettőnket. Niall csak vigyorgott,és rám kacsintott,mire én felnevettem.Adam viszont nem mutatott semmit.Lefagyott,megütközötten nézett rám.
-Adam?!-szólította meg óvatosan Harry.Adam ránk nézett.
-Hjaj,én nem szólok bele...ahogy érzitek. Sokáig!-mosolygott. Harryn látszott,hogy megkönnyebbült. Adam elindult kifele.
-Hé,hova mész?-kiabált utána Barbi.
-Nyugika,csak fotózni megyünk,tényleg.-mondta és indult volna tovább. Tudom mit akarnak fotózni
-Naplemente?-vigyorogtam
-Az-mosolygott egyet és eltűnt.9-ig beszélgettünk,aztán indultunk aludni.Barbi segített lezuhanyozni,aztán segített bemenni a szobámba.Megköszöntem neki,majd vissza küldtem Niallhez.Harry bejött hozzám.
-Szia.-mosolygott,és oda ült mellém.Hozzábújtam.
-Hova fogsz menni suliba szeptembertől?-kérdezte
-Fogalmam sincs.De nem is érdekel. Még nyár van.. majd gondolkozok ezen augusztus végén-mondtam-Meddig leszel itt?
-Igazából elköszönni jöttem...
-Jól van...menj csak.Majd holnap találkozunk.-mondtam.Közel hajolt,éreztem,hogy a szívem kiugrani készül a helyéről.Megcsókolt.Eléggé elszórakoztunk egymás nyelvével. Harry el akart húzódni,de én nem engedtem.Folytattuk tovább.Egyszer csak Niall nyitott be.
-Hazza,mennünk ke..Hopp.Bocsi.-vigyorgott rajtunk de nem ment volna ki
-Szép álmokat-suttogta Harry,majd felállt és kiment Niallel. 
Nehezen aludtam el,mert fájt a lábam,de éjfél körül mégis sikerült...